A Szerbia és Magyarország közötti kapcsolatok a lehető legmagasabb történelmi szinten vannak a két ország vezetői közötti folyamatos együttműködés, valamint Aleksandar Vučić elnök és Orbán Viktor miniszterelnök közötti jó kapcsolatainak eredményeként – jelentette ki Nikola Selaković, Szerbia Köztársaság külügyminisztere Belgrádban Szijjártó Péter magyar kollégájával való találkozása után.

A két külügyminiszter három Kollokációs végrehajtási jegyzőkönyvet írt alá, amelyek részletezik a két ország közötti Kollokációs memorandum végrehajtását. A jegyzőkönyvek szerint azokban az országokban, ahol az egyik vagy a másik országnak nincs diplomáciai képviselete, használják a másik ország nagykövetségének épületeit. A jegyzőkönyv aláírásával Magyarország igénybe veszi majd Szerbia külképviseletének helységeit Lusakában, Zambia fővárosában, míg Szerbia Magyarország külképviseletét Máltán és Santiagoban, Chile fővárosában.

“A két ország között valóban barátiak a kapcsolatok és ez a legfontosabb. A három jegyzőkönyv, amit ma aláírtunk gyakorlatilag stratégiai partneri viszonyok kiépítését jelenti az erre vonatkozó egyezmény megkötése előtt. Mert ha valakivel megosztod a nagykövetség, a konzulátus épületét, abban maradéktalanul megbízol. Magyaroszág és Szerbia között mély baráti, bizalmi és jószomszédi kapcsolat épült ki, hozzátenném, ez két, mindinkább testvéri nép közötti kapcsolat” – jelentette ki a szerb diplomácia vezetője.

Kiemelve, hogy Szerbia és Magyarország együtt harcol a Covid-19 vírus okozta járvány ellen, Selaković gratulált Magyarországnak az utóbbi időkben e harcban elért eredményeiért és megköszönte Magyarország önzetlen segítségét, amit Szerbiának nyújtott nevezetesen azzal, hogy egészségügyi felszerelést, lélegeztető gépeket küldött a Vajdasági Klinikai Központnak és a Zentai Központnak. Köszönetet mondott a Magyarországról Banja Lukába érkező segítségért is.

Selaković kiemelete, hogy rendkívül magas szintű a két ország közötti gazdasági kapcsolat, s rámutatott, hogy a két ország közötti kereskedelmi árucsere forgalom a tavalyi, járványtól sújtott évben is növekedni tudott, így elérte az 1 milliárd 940 millió euro értéket.

Hozzátette, hogy Magyarország az EU országok között a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner és mind kifejezettebb a magyar befektetők éreklődése Szerbia iránt. Szerbia külügyminisztere megköszönte Magyarországnak az európai integrációs folyamat során tanusított támogatását, rámutatott, hogy Magyarorság támogatja mindazoknak a tárgyalási fejezeteknek a megnyitását, amelyekre Szerbia készen áll, a 2., 3., 14., 21. és 27. fejezetek mellett a 10. és a 22. fejezet megnyitását is.

A nemzeti kisebbségek iránti viszonyulásról szólva Nikola Selaković kiemelte a magyar állam gondoskodását a magyarországi szerb kisebbség és a Szerb pravoszláv egyház képviseletei iránt.

“Számunkra rendkívül fontos tény, hogy májustól Magyarország veszi át az Európa Tanács miniszteri bizottságának elnökségét. Számunkra ez annál is inkább fontos, mert Pristinában olyan bejelentéseket tesznek, miszerint felvételüket kérik az Európa Tanácsba” – mutatott rá Selaković.

A szerb külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy tovább folytatódnak az infrastrukturális, közlekedési és gazdasági közös projektek. Elmondta, hogy gyorsított ütemben épül a Belgrád – Budapest vasút első szakasza, jövőre megépül a Belgrád és Újvidék közötti vasút, majd folytatódik az építkezés Szabadka irányába. Március 29-én a Szeged-Szabadka-Baja-vasútvonal felújítására nyílt pályázat fog megjelenni.

A szerb külügyminiszter bejelentette, a járványhelyzet függvényében kerül sor a két kormány együttes, sorrendben hatodik ülésére, ennek napirendjén fog szerepelni a két ország közötti stratégiai partnerségre vonatkozó egyezmény is.

Szijjártó: megmutattuk, milyen is a jószomszédi viszony

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az utóbbi években a két ország megmutatta, milyen is a jószomszédi viszony, és ebből mindkét fél profitálni tudott.

A magyar diplomácia vezetője a két országi közötti kapcsolatok következő négy pontját emelte ki: gazdasági együttműkö, a nemzeti kisebbségek iránti viszonyulás, az infrastruktúra és a koronavírus okozta járvány elleni közös harc.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország ösztönzi a magyar vállalatok külföldi befektetéseit, amiben Szerbia rendkívül fontos szerepet kap. Rámutatott, hogy Magyarország 7,5 milliárd forintnyi támogatást nyújtott három vezető magyar cégnek egy összesen 13 milliárd forint értékű szerbiai beruházáshoz. Ezek között szerepel a MOL, amely a szerbiai piac 20 százalékát tudhatja magáénak, továbbá egy takarmánygyár és az OTP Bank, amely jelenleg a második legerősebb Szerbiában a banki szektor területén.

Szijjártó Péter kiemelte azt a példaszerű hozzáállást, amelyet Szerbia tanúsít az ott élő magyar közösség iránt és hozzáfűzte, hogy ez kölcsönös érdeke mind a két országnak.

„Eddig mintegy 120 milliárd forintot fektettünk be Vajdaságban a gazdasági fejlesztési projekt keretében” – mutatott rá.

A két ország közötti gázvezeték összekötését rendkívüli jelentőségűnek minősítetve kiemelte, hogy az idén októbertől Magyarország energiaellátása tekintetében új fejezet kezdődik: "valós diverzifikáció történik, hiszen elkészül a magyar-szerb határ, valamint a magyar nemzeti gázvezeték-hálózat közötti 15 kilométeres összeköttetés, amelynek nyomán 6 milliárd köbméteres gázmennyiséget tudunk évente déli irányból Magyarországra szállítani" - mondta.

A járványhelyzettel kapcsolatban Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy átoltottság tekintetében Szerbia és Magyarország is Európa élvonalában jár, Szerbia az egyik a legjobb a világon, Magyarország pedig jelenleg a második az EU-ban, majd hozzátette: mindkét ország vásárolt keleti vakcinát is, és nem csinált ideológiai vagy politikai kérdést a vakcinák beszerzéséből.

„Nem fogadtuk el, hogy valaki más, távolról, aki nem ismeri a mi feltételeinket, döntsön a szakértőink helyett. A magyar és a szerb kormány is a saját eszére hallgatott és megtett mindent annak érdekében, hogy megvédje lakosságát. Ha nem vásároltunk volna keletről is, Kínában és Oroszországban, a lakosság jóval kevesebb részét sikerült volna csak beoltani ilyen rövid idő alatt. Magyarországon kínai vakcina nélkül május végéig 3,5 millió emberrel kevesebb kapna oltást” – mutatott rá Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. (Tanjug)