Printer Friendly Version Selaković külügyminiszter bemutatta az "eKonzulat" elnevezésű új szolgáltatást, 2021. május 20. @ 21 May 2021 12:15 PM

Belgrádban ma bemutatták a Külügyminisztérium új szolgáltatatását, az „eKonzulat”-ot, amelyet azon külföldi állampolgároknak a vízum-ügyintézésére szánnak, akik Szerbiában szeretnének dolgozni.

A bemutatón Nikola Selaković szerb külügyminiszter kijelentette, hogy ez a szolgáltatás is bizonyíték államunk fejlődésére, amellyel egyre több komoly, külföldi munkásokat Szerbiában alkalmazó cégeket vonz az országba.

„Hogy ne legyek elbizakodott, hanem teljesen reális, ez a szolgáltatás fordulópontot jelent a rendszerünk működésében. Az e-Konzulátus és a munkavízumok kiadási eljárásának a digitalizációja azon külföldi munkások számára, akik Szerbiában szeretnének dolgozni, valójában a Külügyminisztérium első elektronikus szolgáltatása külföldi állampolgárok számára, és megígérhetem, hogy nem az utolsó” – hangúlyozta a miniszter. A szerb diplomácia vezetője rámutatott, hogy az „eKonzulat” Szerbia diplomáciai és konzuli képviseleteinek tevékenységében a modernizáció egyik fontos eleme és lényegi fontosságú az állam további fejlődése szempontjából is.

Nikola Selaković emlékeztetett arra, hogy amikor Aleksandar Vučić szerb államfő a Morava-korridor autópálya építési munkálatait tekintette meg, az építőhelyen azt mondták neki, hogy bizonyos munkálatokkal azért késnek, mert a Behtel  vállalat munkásai nem kapták meg idejében a munkavízumot.

„Abban apillanatban, amikor ezt meghallottam az államfőtől, azonnal szóltam a minisztériumi szolgálatoknak. Valójában elcsodálkoztunk, mert tudjuk, hogy Törökországban jó ütemben halad a vízumok kézbesítése, és akkor rájöttünk, hogy lényegében bangladesi munkásokról van szó, akik a vízumot az indiai nagykövetségünk által kérték, ott viszont kevés munkatársunk van” – magyarázta a külügyminiszter hozzátéve, hogy rendkívül körültekintő munkáról volt szó, mert a papír-alapú dokumentumokat át kellett venni, le kellett ellenőrizni, kiegészíteni, és csak utána továbbítani ügyintézés céljával.

„Mára tökéletesítettük ezt a folyamatot és a konzuli munkatársunk most elektronikus úton kapja meg a dokumentumokat. Korábban két fokozatú dokumentum-ellenőrzés alapján dolgoztunk, most gyakorlatilag három szűrőnk van. Eközben a munka sokkal hatékonyabb” – szögezte le a miniszter.

A szerb diplomácia vezetője kiemelte, hogy a szolgáltatás folyamata négy hónapnál kevesebb ideig tart és hétfőtől elérhető lesz Szerbia 95 diplomáciai-konzuli képviseletén, illetve Szerbia minden nagykövetségén és főkonzulátusán. Ez a projektum nem egy állami szerv, hanem a Külügyminisztérium, az IT és eUprava Iroda, a Kormány Főtitkársága, a Belügyminisztérium, a Munkaügyi, foglalkoztatási, harcos- és szociális kérdésekkel foglalkozó Minisztérium, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közös eredménye.

Az „eKonzulat” portálon Nikola Tesla karikatúrája látható, mögötte Belgrád régi vasútállomásának a kontúrjával és egy emelődaru rajzával, amely valójában azt a történelmi tényt szimbolizálja, amikor Tesla Belgrádban tartózkodott.

„Az a hely most az a terület, ahol a jövő Belgrádja épül, és amit ezen a téren közösen elértünk, egyben előre is mutat Szerbia jövőjét illetően, ez pedig a mesterséges intelligencia, az IT, továbbá az olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy minél több ember éljen itt és minél többen jöjjenek ide élni és dolgozni” – szögezte le a miniszter.

Az IT és az eUprava Iroda igazgatója, Mihailo Jovanović kiemelte, hogy ez az első alkalom, amikor Szerbia internetes szolgáltatást tesz lehetővé külföldi állampolgárok számára.

2019. január 1-je és idén május 17-e között legtöbb szerbiai vízumkérelmet Pekingben adtak át, szám szerint 6 766-ot. Következik Új-Delhi 2 973, majd Sanghaj 2.115, Tokió 1 798 és Kairó 1 756 kérelemmel.

A jelzett időszakban Algériábanj 1 270 kérelmet nyújtottak át, Jakartában 1 095-öt, Bejrútban 1 077-et.

Állampolgárság tekintetében a D-tipusú, munkaengedéllyel járó szerb vízumot legtöbb kínai állampolgár kérte (9 516). Következik India (1 955), majd Ukrajna (673).